A hajlamosító tényezők lehetnek belső vagy külső faktorok. Általánosságban elmondható, hogy a rák kialakulása belső rizikófaktorok által meghatározott esetekben, a külső tényezők provokáló hatása miatt következik be. A betegség kifejlődésének kockázata tehát akkor a legmagasabb, ha a betegséghajlamhoz - az egészségtelen életvitel következtében - negatív külső hatások is társulnak.
Belső tényezők
A belső hajlamosító tényezők közül a genetikai faktoroknak és az immunrendszer kóros állapotainak van jelentősége. Immunrendszer. Az immunrendszer esetleges szerepét az a tény támasztja alá, miszerint hegesedéssel gyógyuló tüdőbetegségek (például a tbc) hátrahagyott hegszövetéből az átlagosnál gyakrabban fejlődik ki tüdőrák.
Genetikai adottság: A sejtekben lévő genetikai örökítőanyag, a DNS bizonyos változásai a sejtek rosszindulatú, azaz rákos elfajulását okozhatják. A gének azon csoportját, melyek megváltozása rákos elfajulást idéz elő, onkogénnek hívjuk.
A DNS változását gyakran külső tényezők váltják ki, amelyek ezáltal a tüdőrákra hajlamosító tényezőként hatnak. A cigarettafüstben lévő káros kémiai anyagok (karcinogének) elsősorban a DNS károsítása révén, génhibák felhalmozódásával vezetnek tüdőrák kialakulásához, felmérések adatai alapján átlagosan 15 szál cigaretta elszívását követően alakul ki egy újabb génhiba (úgynevezett mutáció).
Külső tényezők
Dohányzás: A dohányzás 15-szörösére emeli a tüdőrák kockázatát, a tüdőrákos betegek 95 százaléka erős dohányos! A dohányos nők tüdőrák szempontjából veszélyeztetettebbek, mint a hasonló ártalmaknak kitett férfiak, ami a genetikai és hormonális tényezők szerepére utal a kialakulás kapcsán.
A laphámrák és a kissejtes tüdőrák esetében a dohányzás kockázatnövelő hatása teljes mértékben bizonyított, a többi típusnál az összefüggés nem ilyen egyértelmű, de nagyon valószínű. A levegő szennyezettsége, bizonyos kémiai anyagok (azbeszt, radon, arzén, stb.) belégzése szintén jelentősen növeli a tüdőrák kockázatát.
Alkoholfogyasztás: Meglepő, de sajnos igaz, hogy a túlzott alkoholfogyasztás is tüdőrákra hajlamosít, mivel általában növeli a daganatos betegségek kialakulásának esélyét. Ennek oka az, hogy az alkohol gyártása során kémiai rákkeltők keletkeznek, melyek a fentiekben említett onkogének megváltozását, illetve a hibák kijavítására képes onkogének meghibásodását okozzák.
Ez a megállapítás elsősorban az égetett szeszes, azaz a tömény alkoholokra vonatkozik. Egyéb kémiai anyagok (króm- és nikkelvegyületek) bekerülése a szervezetbe szintén rákkeltő hatású. Radioaktív sugárzás. Az orvosi terápiák (pl. sugárkezelése) kapcsán a szervezetet érő sugárterhelés rákkeltő hatásával napjainkban kevésbé kell számolni, hiszen ma már célzott és szabályozott dózisokat alkalmaznak.
A föld is tartalmaz kis mennyiségű radont, amely régi építésű, nem kellően szigetelt pincékben, szuterénekben esetleg felhalmozódhat és kifejtheti káros hatását. A mai modern építészeti technológiák bevezetésével azonban ez a veszély minimálisra csökkent. Táplálkozási szokások. Az antioxidáns, sejtvédő hatású anyagok és vitaminok (A-, C-, E- vitamin, szelén) hiánya is elősegítheti a tüdőrák kialakulását. A szelén hiánya hatszorosára emeli a tüdőrák kockázatát!